Tudományos munkáikat mutatták be
Az immár nyolc éve mûködô Unicornis Diákkör hetedik alkalommal
szervezett diákkonferenciát. A Gépgyártó Iskolaközpont diákjait tömörítô
diákkör a továbbtanulásban és a szakmai továbbképzésben segíti tagjait.
Éppen ezért, és azért, hogy a diákok egymás munkáját megismerjék, idén
is megszervezték a diákkonferenciát, amelyen tizennégy diák mutatta be
dolgozatát, kutatását szerdán, május 26-án délután az iskola
dísztermében.
A dolgozatok többségét már TUDEK-en is bemutatták, néhányuk komoly
elismerésben is részesült. A történelmi és pszichológiai témájú
dolgozatok többsége komoly kutatómunka eredményeként született meg,
amely néhány esetben már több éve folyik.
Így András Hunor három éve vizsgálódik a gyergyószentmiklósi katolikus
levéltárban, a múzeumban, a ditrói önkormányzatnál és a
közbirtokosságnál annak érdekében, hogy a ditrói templom építése körül
kialakult erdôbotrányra fényt derítsen.
Szilágyi Levente a csomafalvi államosításról, a családja nehézségeirôl
számolt be, de részletesen kitért Ágoston János fûrésztelepének és a
szintén az ô tulajdonában lévô gôzmalomnak az államosítási körülményeire
is.
Angi Beáta és Láng Melinda, a diákkör két új tagja szintén történelmi
témába kalauzolta a hallgatókat, a Rákóczi vezette szabadságharc koráról
mondtak el érdekes információkat. Fülöp Attila és György Botond tavaly
az örmény templomról, ez alkalommal pedig a gyergyószentmiklósi örmény
építészet emlékeirôl festettek képet, bemutatták Vákár P. Artúr házát, a
Novák palotát (mai városháza), a Lázár fivérek palotáját és a Bocsánczy
sarokházat.
Portik Katalin és Ferencz Emese szociológiai felmérés eredményeként – 91
személyt kérdeztek meg – arra a kérdésre adtak választ, mi az
összefüggés a serdülôkorúak életmódja és a családstruktúra között. Így a
fiatalok káros szenvedélyére nem gyakorolt hatást az, hogy milyen
családban nôttek fel, anyával vagy apával, vagy mindkét szülôvel,
azonban ez meghatározza az önértékelésüket és a lelki egészségüket.
Pap Enikô és Ildikó ikertestvérek, tanáraiknak is idô kellett, míg meg
tudták ôket különböztetni – mondták. Ôk az ikerlét misztikumáról
végeztek szociológiai felmérést. Kutatásukból kiderült, hogy az
egypetéjû ikrek inkább hisznek, és át is élték ezt a misztikus
kapcsolatot, mint a kétpetéjûek.
Sólyom Ferenc a gladiátorokról beszélt, és képekkel illusztrálva
bemutatta fegyvereiket is, Portik Ferenc az 1848-as forradalom remetei
vonatkozásait taglalta, míg utolsó elôadókként Kercsó Katalin és Simon
Beáta ismét pszichológiai szakterületre kalauzolta a hallgatóságot. Vad-Rancz Enikô
Gyergyó Kisújság, 22. sz. (856) 2010.Június 3– Június 9.
XVII. évf. - Oldal 9
