www.unicornis.ro – Unicornis Diákkör

Előadók: Angi Beáta és Láng Melinda

Téma: Gyergyószentmiklós a Rákóczi szabadságharc idején

Gyergyószentmiklós története a XIV-XV. sz. – ban a földművelés, katonai életmód, valamint a széki közigazgatás megjelenése döntő módón befolyásolták Gyergyó történetét. A XV-XVII. sz. – ban Gyergyószentmiklós társadalma úgy mint a többi székelyek által lakott területeken, belső fejlődés a társadalmi egyenlőtlenség irányába mutatott. Ez a folyamat azzal kezdődhetett hogy egyesek lovon mások pedig gyalog teljesítették katonai szolgálatukat. Ez belső tagozódás fokozatosan erőteljes társadalmi rétegződéshez vezetett. XV. sz közepétől társadalmi csoportok közötti tagozódás tovább mélyült. A XV. sz. -ban e két csoport alkotta Gyergyószentmiklós lakosságának nagy részét. A székely társadalom harmadik elemét a főnépek vagy főemberek csoportja alkotta. Ez a társadalmi tagozódás a bírtok viszonyokban is éreztették hatásukat. A gyakori háborúk hozzájárultak a székely családok közötti gazdasági, társadalmi és jogi különbségek elmélyüléséhez, amit a főnépek hatalmaskodásai tovább fokoztak. A XVI. sz első felében a társadalmi tagozódás tovább melyült ,ami fokozta a székely társadalom három rendje közötti tagozódást.

Gyergyószentmiklóson feltárt ovális alakú,kívül sánccal ellátott XV XVI. sz. -ba tartozó hűbérkori vár, a helyi lakosság menedékéül szolgált az ellenséges támadás esetén. Ennek a várnak az elnevezése a „Both-vára”.

Gyergyóban a XV. sz. -ban megerősödött a primor hatalom. Ezt a primor hatalmat a Lázár család jelképezte. A család gyergyói letelepedésének pontos időpontját és körülményeit nem ismerjük,. A Lázár a XV. század folyamán megerősítették hatalmukat Kászon és Csík vidékén. Így például Lázár Bálintot hol Kászon szék hadnagyának, hol pedig a szék királybírójának neveztek. Fia Lázár András mar jelentős birtokokkal rendelkezett Lázárfalván, Csíkszentamáson, Szentmárton, Gyulakután és főleg Szárhegyen. Lázár András használja először a Gyergyói előnevet, ami nem csak a letelepedésüknek állandósulását, hanem hatalmának a megerősödését is igazolja a Gyergyói- medencében. Ez a hatalom tovább erősödött Lázár Ferenc, majd pedig Lázár István korában. A Lázár családnak sikerült megszereznie Csik, Gyergyó es Kászon szék királybíróságát ami döntő fordulatot jelentett Gyergyó eletében. A XVI. sz. -i Erdély társadalmi- politikai változásai hátrányosan befolyásoltak Gyergyószentmiklós lakosainak életmódját. Az új politikai környezet egyre elviselhetetlenebbé tette a székelységre háruló katonai terheket, amelyeket tovább növelte az ököradó es az új portai adó bevezetése. Ezek a kötelezettségek felülmúlták a székely köznép anyagi erőit es teherbírását, amelyek tovább bontottak a sajátos rendi társadalmi szerkezetet. A székelyek egyre inkább fokozatosan paraszti sorba szorultak, míg a Lázárok hatalma egyre inkább azonosult a vármegyei nemesekével. A feudalizálódás folyamata Gyergyóban is jelentős volt. A közszékelyek Xv. sz. első felében is mindent elkövettek a közszabadságuk megvédéséért, nem fogadtak el az adómentesség megcsorbítását. A gyulafehérvári országgyűlésnek az a döntése amely a székelyekre 3000 forintos adót vetett ki és elrendelte a fejenkénti hadra kelésüket, az általános okok mellet az 1562-es felkelés kiváltó okait képezte. A felkelés az erőszakos feudalizálódás megakadályozása volt. Az országgyűlésen a főnépek és lófőknek sikerült meggyőznie a fejedelmet , hogy rajuk alapozza a székely politikát és ne az elszegényedett közszékelyekre.

1567-ben Gyergyószentmiklóson 78 jobbágy család élt ami a településnek a Lázárokkal szemben alárendeltségére utal. Gyergyószentmiklós is részese volt 1571 – szeptemberi –októberi lázadásnak, majd 1583- as évi felkelésnek. Báthory Zsigmond Gyergyót zálogba adta 3500 tallérért Lázár Andrásnak. 1596-ban újabb felkelés tort ki a régi szabadság visszaszerzésének érdekében. A felkelések eseményei is hozzájárultak Erdély XVI. sz. végi nagy romlásához. Erdély új ura, Mihály vajda visszaadja a székelyek ősi szabadságjogait, ez egy erőteljes társadalmi fogalmat kezdetet jelzi. A székelyek rendi társadalma erősödik és visszaszorul a feudalizálódás.

A XVII. sz. vége es a XVIII sz. eleje gyökeres változásokat hoz egész Erdély eletében. A közép európai török uralom leáldozik s helyét mind erőteljesebbé váló Habsburg hatalom veszi át. A becsi udvar 1685-tol katonai akcióba kezdett Erdély elfoglalása érdekében. A XVIII sz. tol kezdve Gyergyó gazdasági-társadalmi szerkezetében jelentős változások történtek. Az örmény kézműves-kereskedő réteg helyzetének megszilárdulása jelentősen hozzájárult a település tovább fejlődéséhez. A nagyméretű fejlődés megelőzte II Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc , mely alkalommal a település jelentős részét pusztítottak el a felkelést leverő labanc csapatok. A Habsburgok az 1591. december 4-en megfogalmazott Lipót fele diplomában elismertek a székely szabadságjogokat, köztük az adómentességet is. A Habsburgok nem tartottak be a Lipót fele diplomában tett igereteket, XVII. század végén, illetve a XVIII. sz. első éveiben a székelységet adófizetésre es katonaszállásolásra kényszerítettek. A kormány megtiltotta a katonaság elszállásolását a papság es a nemesség hazaiban es inti, hogy az elszegényedett népet ne terheljek. Ennek dacara folyt tovább a rendetlenkedés, zsarolás.

1703-tol megkezdődött a Rákóczi vezette szabadságharc, ami teljesen új helyzetet teremtett. A székelyek 1703 őszétől, 1704 elejéig csaknem teljes számban csatlakoztak a felkeléshez. 1703- végén Csíkkal egyidőben Gyergyó is fegyvert fog a szabadság védelmére. 1704-ben a lakosság zöme már a kurucokkal tart. Ez világosan kitűnik a Rákóczi parancsára történő összeírásból. 1704-vegen 1705 elején II. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt harcoló Gyergyóiak jelentős sikereket értek el. 1705 november kezdete hadiszerencse volt, inkább a labancoknak kedvezett.

A Gyergyóiaknak drága árat kellet fizetni a kuruc szabadságharcban való részvételért. 1706-ban az osztrákok kifosztottak és felgyújtottak Szarhegyen a Lázár kastély és Szentmiklóson leromboltak a Both –várát. 1706 júniusában II. Rákóczi Ferenc egyik hadvezére legyőzte a megszállókat. Gyergyóban ismét a kurucok kerültek hatalomra. A siker rövid volt 1707-ben, a csíkiak meghódoltak a Habsburg hatalomnak. A vakmerő Gyergyóiak nem pártoltak el II. Rákóczi Ferenc mellől. Both András alkirálybíró és Sólyom Tamás vezette gyergyóiak azonban a Gréces tetőn súlyos vereséget szenvedtek, itt halt hősi halált Both András. 1707 december 10-en volt Gyergyó elpusztul a tatárok által.

Rákóczi szabadságharc után a Habsburg-uralom megszilárdult Erdélyben. 1717-1718 – as évek szenvedéssel kezdődtek, kevés volt a termes egy hónapra sem volt elégséges. Mindenki hússal táplálkozott mégpedig kenyér nélkül. 1718 február végéig az állatállomány nagy része elfogyott, elpusztult. Az elpusztultak húsát sem temettek el, hanem megettek. 1719. évben fakérget, rohadt szalmát, rügyet, makkot ettek Gyergyóban az emberek. Az éhségtől pestis fejlődött ki es 1719. évben a lakosság fele döghalálban veszett el. Kilyénfalva, Csomafalva, Remete, Tekerőpatak több mint fele elpusztult. 1700-as évek harcokkal, küzdelmekkel teli időszaka súlyos megpróbáltatások elé alította Gyergyót. A labancok 1707-ben es 1708-ban felégettek a Gyergyói falvakat Mindez jelentős vert es anyagi áldozatokat követelt. De meg ennél súlyosabb csapást jelentett az 1716-1719 –i éhség es pestis, amely Gyergyó lakosságát jelentősen elpusztította. Csak Gyergyóban 713 személy halt meg es 904 maradt életben, tehát a lakosságnak 45%-a esett a pestis áldozatául. Több település teljesen elnéptelenedett.