Unicornis Diákkör

A diákkörről

Újdonságok

Elérhetőség

Tagok

Krónikánk

► Rendezvényeink

Képtár

Iskolánk

Român

English

Szakykuk@c

► VII. Unicornis Diákkonferencia: ÚJ Kor

	Előadók: Fülöp Attila és György Botond   Téma: Örmény építkezés Gyergyóban

Dolgozatunk témája a gyergyószentmiklósi örmények építészeti hagyatéka. Ez a dolgozatunk folytatása tavalyi munkánknak, amikor is a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom megépítésének történelmi hátterét és a szentély művészettörténeti jelentőségét mutattuk be. Úgy éreztük, hogy munkánk még nem teljes, ezért tovább folytattuk kutatásainkat, kiterjesztve azokat a város már örmény hagyatékaira is.

Természetesen, az idén is a templom képezi a bemutató kiindulópontját, hiszen ez alkotja az örmény építészet legjellemzőbb és legjelentősebb emlékét. Ezért kitértünk azokra a részekre, amelyeket a tavaly nem sikerült megfelelően bemutatni vagy kimaradtak dolgozatunkból. 

2. Az örmények letelepedése

Gyergyószentmiklós kedvező földrajzi fekvése, az Erdély és Moldva közötti kereskedelemben betöltött szerepe vonzotta a Moldvában letelepedett örményeket. Az örmények gyergyószentmiklósi letelepedését főleg az 1607-es évi vásárjognak a biztosítása segítette elő. Először csupán kalmárként jelentek meg a vásárokon. Később kisebb csoportokban telepedtek le Gyergyószentmiklóson.

               A XVII. században letelepedő örmények először is a vidék kereskedelmét „kaparintották“ meg. [1] Ezek a családok ugyanis részben üzleteket nyitottak, másrészt pedig a Moldva felé irányuló nagy állat- és fakereskedelemmel foglalkoztak. Gazdasági erőforrások révén nemcsak, hogy megszerezték a gyergyószentmiklósi piac feletti egyeduralmat, de a visszaélésektől sem riadtak vissza. Így például közülük sokan összevásárolták a gyergyói piac termékeit, majd ezeket háromszoros áron értékesítették ugyancsak Gyergyószentmiklóson. 1735-ben már 77 örmény családfőt írtak össze Gyergyószentmiklóson, akik állat- és borkereskedéssel, tímár, mészáros, csizmadia, takács, szabó vagy szűcsmesterséggel foglalkoztak.

3. Az örmény település

Betelepedésük idején monofiziták voltak az örmények, de a pápa legelső felszólítására unitáltak a katolikus egyházzal. A gyergyószentmiklósi örménységnek kezdetben nem volt sem papja, sem temploma. Kápolnát 1680-ban bocsát rendelkezésükre Ferenczi György püspök-helyettes, amelyet szentmiklósi plébános korában maga építtetett; papot pedig Róma szentelt, megengedvén, hogy amennyiben nem árt a katolikus vallás lényegének, örmény nyelven és liturgikus szokások mellett tarthassák istentiszteleteiket.

A betelepülő örménység érdemeinek igazságos értékelése alapján szükségtelennek látszik feltenni azt a kérdést, hogy milyen volt a viszony a betelepülők és a székelyek között; hiszen a székelység nem tiltakozott a jövevények befogadása miatt. S mégis azt látjuk, hogy a fejedelemség bukása után, a Gubernium korában alig múlik el néhány évtized, már mint ellenség áll szemben egymással az “örmény compagnia” és a szék. Miután az bizonyos, hogy a székelység a kútásás és templomépítés eltiltásával az állandó letelepedésben akarta megakadályozni az örményeket; önkénytelenül merül fel az a kérdés, hogy mi az oka ennek a mélységes gyűlölködésnek, amelyből még az utókornak, sőt sajnos, a jelennek is jutott? A gyűlölködés felkeltésében és szításában hibás mindkettő: a székely és az örmény egyaránt: [2] Ezt az is bizonyítja, hogy a XIX. században az örmények gyorsan elmagyarosodtak, részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban.

4. Az örmények temploma

A templomépítés előkészítése és megszervezése 1729 tavaszán kezdődött. Az örmény közösség templomát három év alatt építették fel, ami a XVIII. század első harmadában páratlan teljesítménynek számított. Ez a kimagasló megvalósítás a közösségi összefogásnak volt köszönhető. Mégis ki kell emelnünk a korabeli két pap önfeláldozó munkáját: Theodorovics Simon örmény katolikus plébánosát és Kósza János segédlelkészét, aki főleg a templomépítés körüli szervező tevékenységben szerzett elévülhetetlen érdemeket.

A templom kecses tornyát egy évvel később, 1734-ben Lukácsi János saját költségére építtette.[3]

A templombelső jellegzetességei: A főoltár barokk stílusú és a mennyezetig ér, közepén művészi festménnyel, amely a Boldogságos Szűz mennybe felvételét ábrázolja. Felújítására 1889-ben került sor. A templomban két mellékoltár is található: baloldalt egy örmény írással ellátott képen Világosító Szent Gergely látható, a főalakot képregényszerűen a püspök életéből jelenetek. Jobboldalt egy klasszikus barokk mellékoltár található, amelyet az ábrázolás szerint Szent István vértanú tiszteletére szenteltek. A mellékoltárok, akárcsak sok más berendezési tárgyak, Velencéből származnak, amely az európai örmények központja, ott székel a metropolitájuk. A templom másik kultúrtörténeti érdekessége a szószék: első ránézésre olyannak tűnik, mint bármely más népi barokk szószék, azonban a figyelmes tekintő a tetején arra lehet figyelmes, hogy Szent Mihály főangyal sarka nem a sárkányt tapossa, mint máshol láthatjuk, hanem magát a sátánt. Ez az egyetlen ilyen ábrázolás Erdélyben. Tanulságos, hogy az ördögnek emberarcot adott az egykori művész. A mellékkápolnában egy XVII. század elejéről származó keresztelő kutat találunk: a kőből faragott, mai napig használt liturgikus tárgy oldalain angyalokat és növénymotívumokat láthatunk.

A mennyezet szekkóit, falfestményeit Szirmay Antal készítette. Két nagyobb bibliai jelenet, több szent arcképe és a vallási szimbólumok láthatók. A két jelenet Krisztus születését és Mária mennybe felvételét ábrázolja. Szirmay Antal, festőművész Szabadkán született 1860 július 11-én. Művészeti tanulmányait a budapesti mintarajziskolában kezdte, majd a müncheni és párisi akadémiákon folytatta és Benczúr Gyula mesteriskolájában fejezte be.

            A templomot színes ablaküvegek díszítik, amelyek Budapesten készültek. A főoltártól balra Világosító Szent Gergely püspököt láthatjuk, aki megtérítette az örményeket. Jobboldalt ennek magyar megfelelőjeként Szent István király ábrázolása látható. Tovább haladva, a Szent István vértanú mellékoltár melletti ablakképen Szent Anna és a gyermek Mária látható. A negyedik színes, ólomkeretes ablaküveg az angyali üdvözletet ábrázolja. [4]

            A templombelsőt kétszer újították fel: 1899-ben és ekkor készültek Szirmay festményei. A második 2005-ben volt, de csak az oldalfalakat festették újra, a szekkók felújítása túl sok pénzt igényelt volna.

5. Cinterem

A kapubástyákkal ellátott várfal 1748-ból való. A kőből készült templomkerítés eredetileg jóval kisebb területet határolt körül. A cinterem fő értéke és érdekessége a keresztút. A tizennégy fatáblának ma már csak a nyomdai változatait láthatjuk, hiszen az eredeti példányokat zárt helyen őrzik, hogy kíméljék.

6. Vákár P. Artúr háza

A mai Szabadságtér déli oldalának első háza a XVIII. század végén épült s a felvétel idején már az idő által megviselt állapotban volt. A ház magas tűzfala mellett meghúzódó félhomlokzatú épületben a XX. század első éveiben Vákár P. Artúr Kossuth nyomdája működött. A szűkös lehetőségeket nyújtó régi épület első részét 1907-ben lebontották. A hátra nyúló udvarrész csatolásával egy nagyméretű ház építését tervezték.

Külön említést érdemel a könyvnyomda mellett létrehozott kölcsönkönyvtár. Vákár P. Artúr főtéri házának az évek során más-más rendeltetése volt. Egykor a Hangya szövetkezet üzletének nyújtott otthont, néhány évig pedig tiszti kaszinó is működött az épületben. Az egykori pompás ház ma lehangoló látványt nyújt. Pusztulásával a város lesz szegényebb.

7. A Novák-Palota

Gyergyószentmiklós reprezentatív épületeinek számbavételekor előkelő helyet foglal el a Szabadságtér 27. szám alatti impozáns emeletes ház, amely napjainkban a Polgármesteri Hivatalnak nyújt otthont. Az 1908-as képviselő testület rendkívüli közgyűlésének második napirendi pontja „Novák István nagyenyedi lakos kérelme volt, egy gyógyszertári jogosítvány elnyeréséért”- tudjuk meg a Gyergyó 1908 március 22-i számából.

Az építkezés kezdetének pontos idejét nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy 1911-re készen állt a látványos szecessziós épület.

 8. A Lázár fivérek házai

       A mai állapotban látható Eránosz házon alul, a Főtér déli oldalán található telket csak az 1930-as évek végén építették be. A Lázár fivérek által működtetett fűszer- élelmiszer- és vaskereskedés jó árú kínálatának és kialakult vásárlóközönségének köszönhetően jövedelmező vállalkozása volt a nagy családnak. 1992-ben ezt a házat is műemlékké nyilvánították.

9. A Templom utca - Márton Áron utca

A középkori Szentmiklós életében ennek az utcának meghatározó szerepe volt. Az utca elejétől, a Szabadságtér 9-es számú, északi oldali háztól mintegy 80-90 méternyi távolságra áll a Római Katolikus Egyházközség hatalmas temploma. Ez az utca az 1700-as évek utolsó harmadában már Templom utca néven szerepel.

Másik jelentős épület a Két híd utcáig terjedő homlokzatú Bocsánczy-sarokház 1733-ban épült. Egyik értékes eleme az 1841-es évszámot látható, kovácsoltvasból készült ablakrács. A Bocsánczy nevet a Botosani városából, illetve annak vidékéről érkező örmények hozták magukkal. Az utcára nyíló boltíves üzlet központi fekvése miatt bizonyára gyorsan megtérültek az építkezési költségek.

10. A középkori település

A mai örmény templom helyét Képláb néven említik. (A képláb az 1864. évi alfalvi magyarázat szerint egy olyan kis építmény, amelyben egy szentnek a képe állt.) Itt 1613-ban fából, majd 1656-ban kőből építenek kápolnát. 1637-ben a fakápolna körül létesítik az Idegenek temetőjét, amelynek megnyitása szintén jelentős forgalomról tanúskodik. A piac ebben az időben a Kis-téren (a mai Múzeum-tér) és a templom környéke lehetett. Gyergyószentmiklós s így egész Gyergyó történetének is kiemelkedő mozzanata az örmények 1637-ben kezdődő és 1672-ben véglegessé váló itteni letelepedése. Itteni tevékenységük jelentősen hatott Gyergyószentmiklós fejlődésére, elősegítve a városiasodást.

12. Befejezés

            Dolgozatunkkal a gyergyószentmiklósi örmény közösség előtt tisztelgünk, akik mára már asszimilálódtak, mégis igen jelentős kulturális hagyatékkal gazdagították Erdélyt. Gyergyószentmiklós turisztikai középpontja az örménytemplom, de meg kell látnunk benne az igazi értéket.